A tűzijáték eredete
A tűzijáték Kínából származik mindegy 2000 évvel ez előttről. A legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács a konyhájában, aki történetesen szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt és elégett. Később ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant.
Más források szerint a tűzijáték felfedezése a 9. század folyamán a Song dinasztia (960-1279) alatt történt.
Egyes források arra utalnak, hogy a tűzijáték Indiából származhat.
A kínai Li Tian nevű szerzetes leírásai szerint a durrogtatás, robbantgatás 1000 évvel ezelőtt kezdődött. A kínai emberek minden év április 18-án ünneplik a petárda feltalálását. A Song dinasztia idején élő Li Tian tiszteletére a helyi lakosok felépítettek egy templomot, ahol istentiszteletet tartanak.
A durrogtatásról a mai és a múltban élő emberek azt gondolták, hogy elűzi és megvédi őket a gonosz szellemektől. A kísértetek félnek a hangos puffogtatástól, durrogástól. A robbantgatást előszeretettel használják a mai napig is eseményekre, születésre, halálozásra, és születésnapokra. A Kínai újév rendkívül népszerű esemény, hatalmas durrogással, robbantgatással űzik el a gonosz szellemeket az újévtől.
A mai napig Hunan tartományban Liu Yang vonzáskörzetében található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje. Sokan az gondolják, hogy azért van ott olyan sok pirotechnikai cég, hogy kihasználják az olcsó munkaerőt. De a valóság az, hogy a tűzijáték iparág jóval azelőtt létezett Kínában, mint ahogy megjelent a modern korban a kelet és a nyugat közötti bérkülönbség. Remélhetőleg sokkal tovább fog létezni a tűzijáték iparág, mint ahogy a kommunizmus hatása a Kínai gazdaságban.
Így került Európába
Egyes írások szerint a 13. században Marco Polo is szállított puskaport Kínából Európába, bár néhány forrás szerint kereskedők is szállítottak feketelőport Európába a kereskedelmi útvonalakon. Európában a feketelőport elsősorban katonai célokra használták: fegyverekhez, az első rakétához. Olaszok voltak, akik elsőként használták a feketelőport tűzijátékgyártáshoz.
A 18. században Németország és Olaszország volt a piacvezető Európában. Érdemes megjegyezni, hogy számos vezető amerikai tűzijáték kereskedő olasz származású, mint a Gucci család, Rozzi család és a Zambelli család.
Az angolokat is magával ragadta, lenyűgözte a tűzijáték. A tűzijáték nagyon népszerű lett I. Erzsébet királyné uralkodása alatt. William Shakespeare is említést tesz műveiben a tűzijátékról. A királynő annyira élvezte a tűzijátékot, hogy ő maga hozta létra a „Fire Master of England” mesterséget. II. Jakab király annyira elégedet volt a tűzijátékkal az ünnepi megkoronázási ceremónián, hogy lovaggá ütötte a tűzmestert.
Tűzijátékok elterjedése Magyarországon
Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni.
A német matematikus és csillagász, Regionalizmus jóvoltából, akinek repertoárján világító
buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk száltak az égbe.
Sajnos a sors Magyarországon nem engedte, hogy ez a csodálatos szórakozás elterjedjen. A másfél évszázados török uralom és a Rákóczi-szabadságharc után jutott el hazánkba újra a tűzijáték, mely az uralkodók, nagyurak kerti mulatságait tették ünnepélyesebbé. 1772. július 27-én, Szent Jakab napján, Eszterházy Miklós József rendezett tűzijátékot, melyet Bessenyei György “Az eszterházi vigasság” című versében le is írt. Lelkes művelője volt a pirotechnikának Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora, aki 1795. nyarán I. Ferenc és felesége Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot.
1809. augusztus 15-én Győrben ünnepelte Napóleon 40-ik születésnapját tűzijátékkal. 1822. július 26-án volt Balatonfüreden az első Anna-bál, melyet tűzijátékkal szerettek volna megünnepelni, de sajnos a műsornak tragikus vége lett.
A magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat. Ezektől a tűzijátékoktól kapott kedvet Emmerling Adolf és Janitsári Iván, akik a magyar pirotechnika alapítói lettek.
Magyarországon Emerling Adolf alapított Pesterzsébeten, IX. ker. Vágóhíd u. 17 sz. alatt gyárat, aki egyébként jómódú fűszerkereskedő családból származott. A gyárat 1946-ban államosították, az üzlete a VI. ker. Deák tér 6 sz. alá költözött, a gyárat pedig Balatonfűzfőre költöztették és beolvasztották a Nitrokémiai Ipartelepek gyártelepébe. Ott dolgozott Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, akik 1965-ben, Európában először használtak elektromos vezérléses indítást.
Ma már nem csak a nagyurak szórakozása lehet a tűzijáték-rendezés, hanem bárki emlékezetessé teheti a számára fontos eseményeket.
Ha ön is azt szeretné hogy egy profi csapat szervezzen egy tűzijátékot, az ön szerettei, ismerősei, kollégái, barátai számára kérem hívja az elérhetőségeinket illetve írjon nekünk.